Annyira jól mulatok itt magamban, hogy muszáj megosztanom Veletek is: nagyon vicces az új blogom címe, és ha már a címe az, akkor tegyünk rá még egy lapáttal és legyen az első bejegyzés címe is vicces! Szószátyár :-) A blogot pedig Szigeti szösszenetek névre kereszteltem, amihez a kedves Férjem csak annyit tett hozzá: "csak ne nyilatkozz róla!"  :-D

Aki ismer tudja, hogy miről van szó, de beavatom azokat is, akik mindezidáig nem részesültek abban a szerencsében, hogy személyesen találkozzanak velem: pösze vagyok, vagyis az "sz" hangot véletlenül se tudom helyesen kiejteni! Logopédushoz nem jártam anno, úgyhogy ez már igy maradt... de nem is bánom, különben miről irnék most ? ;-)

Megnyugtatásul közlöm, hogy a továbbiakban nem csak a vélt és valós beszédhibáimról lesz szó. A blog hasábjain  kisérletet teszek az Angliában töltött két év alatt felhalmozott tudásom, tapasztalataim  összegyűjtésére. Viszont mindenekelőtt álljon itt egy fontos apróbetűs rész!: "A kockázatok és mellékhatások..." Mindazt, amit irok igyekszem a legjobb tudásom szerint irni. Ugyanakkor az én tudásom csak töredékes, pontatlan és ráadásul sok dolog régió, helyszín, helyzet, ember és sok esetben ügyintézőfüggő. Úgyhogy ha tényekre, konkrétumokra van szükséged, akkor mindenképpen fordulj a megfelelő hivatalos információforrásokhoz!

Nos, mivel szösszeneteket ígértem a címben, most megálljt parancsolok a  billentyűzeten száguldozó ujjaimnak. Várlak vissza a következő bejegyzésben! :-)